Az alacsony szénhidráttartalmú (Neander-völgyi) diéta a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ősemberek étrendjét veszi mintának.
A diéta kitalálója
A Neander-völgyi diétát eredetileg Ray Audette ízületi gyulladásának gyógyítására és cukorbetegségének a kezelésére saját maga számára dolgozta ki.
Hogyan működik a diéta?
A fogyókúrás program alapötletét az adja, hogy az ősember étrendje változatosabb és egészségesebb is volt a mai emberénél.
Ma élő ember étrendje a mezőgazdasági termelés, az ipari forradalom és a technológia térhódításának eredményeképpen alakult ki, amely egyben nagyon sok egészségügyi problémának, így az elhízásnak is gyökere. A Neander-völgyi diétával megelőzhetjük az elhízást, amely valójában az immunrendszerünknek a modern technológia eredményeképpen (étkezés és életmód) kialakult egyenes válasza.
Az „ősemberdiéta” húsok, nyers zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és bogyós gyümölcsök fogyasztására épül. Alapelve, hogy ha a szervezetünk számára megfelelő táplálékot akarunk magunkhoz venni, akkor a mezőgazdaság és a feldolgozóipar fejlődése előtti idők jellemző étrendjéhez kell visszatérnünk.
Hogyan válasszuk ki az ételeinket?
A legkönnyebben úgy tudjuk eldönteni, hogy egy bizonyos étel beleillik-e a fogyókúrás étrendünkbe, hogy feltesszük magunknak a kérdést: Vajon meg tudnám-e kaparintani ezt a táplálékot ha csupán egy szál hegyes bottal, meztelenül állnék a szavannán?
A diéta a „természetes táplálkozás” híve, ebben az értelemben nevezetesen a feldolgozottság hiányát jelenti. Ray Audette, A Neander-völgyi diéta című könyve szerint az ember az evolúció során genetikailag az őskori étrendhez alkalmazkodott.
Mit is jelent ez a fogyókúrás gyakorlatban?
A Neander-völgyi diéta alapvetően egy szénhidrátban szegény, azonban fehérjében és zsírban gazdag étrendet kínál. Az ősember élete során egészén más környezetben, gyökerében is másfajta mozgást végzett, mint a mai ember. Ezt az életmódot kell ezzel a diétával követnünk.
A diéta előnyei és hátrányai
A fogyókúrás program alapelvei szerint lehetőleg minél természetesebb formában fogyasszuk az ételeket. A legtöbb ember számára ismeretlenek egyes javasolt hús- és halfajták (vadkan, antilop, jávorszarvas, bölény, polip, fóka, angolna), vagy a magvak (pl. a makk vagy a hikori), és ezek beszerzése nehézségbe ütközik.
Igaz, általában fontos arra törekednünk, hogy minél kevesebb finomított, feldolgozott élelmiszerrel éljünk, ám a diéta túl szigorúan korlátozza ezek fogyasztását. Némely fontos ételcsoportok, pl. az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás részét képező teljes kiőrlésű gabonák, a kukorica, a rozs, a hüvelyesek a tej és a sajt teljesen hiányoznak az étrendből.
A hús erőteljes előtérbe kerülése (ráadásul egyes húsok gazdagok telített zsírsavakban) a ma jellemzően ülő munkát folytató emberek számára veszélyt is rejteget.
Előnyként említhető meg hogy a fogyókúra alatt javasolt élelmiszerek többsége beszerezhető a legtöbb élelmiszerboltban vagy szupermarketben.
Nekem való ez a diéta?
Az életmód/étkezési terv azok számára lesz vonzó, akik kedvelik a húsféléket és a nyers zöldségeket, valamint azoknak, akik könnyedén lemondanak a gabonafélékről. Ez a diétás módszer a különböző krónikus betegségekben szenvedőknek nem megfelelő, mi több, kifejezetten ellenjavallt!
Soha ne kezdjük el a Neander-völgyi diétát anélkül, hogy az orvossal konzultáltunk volna róla.
A diéta „10 javaslattal” dolgozik, amelyben 5 megengedett és 5 kerülendő ételcsoportot sorol fel:
- Együnk húst és halat, nyers zöldségeit, olajos és egyéb magvakat, bogyós, valamint egyéb más gyümölcsöket.
- Ne együnk gabonaféléket (földimogyorót és szóját sem), burgonyát, valamint egyéb keményítőtartalommal rendelkező zöldséget, tejtermékeket (vajat sem), cukrot.
Hogyan fokozható a diéta hatása?
Fokozzuk a napi fizikai mozgást és igyunk sok friss vizet!
Összegzés: A Neander-völgyi diéta viszonylag rövid ideig folytatható, nem kifejezetten rugalmas és családbarát fogyókúrás program, azonban nem kifejezetten drága. Tudományos megalapozottsága mérsékelt.